Friedrich-Ebert-Stiftung
Budapesti Iroda
H-1056 Budapest,
Fővám tér 2-3.
Magyarország

Tel.: +36-1-461-60-11
Fax: +36-1-461-60-18

E-Mail: fesbp@fesbp.hu
www.fesbp.hu

GenderEquality

Munkaanyag

"Létminimum 2016-ban Magyarországon" című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

Galgóczi Béla: "Miért esedékes egy béremelés Közép-Kelet-Európában" című elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Boros Tamás: "Options for the left in the time of populism" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Philipp Karl: "Popkultúra és a nacionalizmus összefonódása, mint a jobboldali politika eszköze Magyarországon. A Jobbik - a jobboldali radikális szubkultúra pártja az internet korában" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

"Strengthening Social Democracy in the Visegrád Countries" című angol nyelvű publikációk gyűjteményét itt találja.
Munkaanyag

Neumann László: "Annual Review of Labour Relations and Social Dialogue. Hungary" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Bíró-Nagy András: "Demokratie als Enttäuschung" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

"A szociális jog aktuális kérdései Magyarországon és az Európai Unióban" című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

Újdonságok

Itt találja a legaktuálisabb publikációkat és cikkeket, valamint további érdekes új információkat a FES-ről.
Több olvasnivaló

Internationale Politik und Geselschaft

IPS-Journal

FES Connect

Logo European Foundation for Quality Management

Logo Frankfurter Hefte

Itt találja a: Kezdőoldal

Szeretettel köszöntjük a
Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájában

A Friedrich-Ebert-Stiftung Németország legrégebbi politikai alapítványa. Az alapítvány a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett és világszerte tevékenykedik a szabadságon, a szolidaritáson és a szociális igazságosságon alapuló politika érdekében.

Budapesten 1990 óta képviselteti magát a Friedrich-Ebert-Stiftung. Magyarországi munkánk célja, hogy támogassuk a demokráciát, a jogállamiságot és az aktív civil társadalom fejlődését, valamint hozzájáruljunk a társadalmi átalakulás szociálisan igazságos alakításához. Kiállunk az európaiság gondolatáért, valamint támogatjuk a határon átnyúló regionális és globális együttműködést.

2017. évi aktualitások - rendezvények

Közös európai alapértékek

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Június 27-én a berlini központjában a Friedrich-Ebert-Stiftung a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériumával együttműködve magyar-német párbeszédet rendezett a közös európai alapértékekről. A pódiumon ült a magyar berlini nagykövet, Györkös Péter, az európai ügyekért felelős államminiszter, Michael Roth, valamint a budapesti Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta és a Central European University (CEU) rektorhelyettese Enyedi Zsolt.

Michael Roth hangsúlyozta, hogy a német aggodalmaknak és kritikáknak nincs közük a választási kampányhoz. Ezzel szemben ő az egész német kormány nevében szól és hogy itt egy összeurópai ügyről van szó. Pardavi Márta az európai értékekről beszélt, amelyeket az új törvények, mint az NGO-törvény, sértenek. Enyedi Zsolt optimistának mutatkozott arra vonatkozóan, hogy találnak megoldást egyetemének budapesti fennmaradására és kívánatosnak tartaná a CEU bevonását a most zajló tárgyalásokba. Györkös Péter nagykövet rámutatott arra, hogy a magyar-német vita nem bilaterális történet, hanem a megoldások módozatai összeurópai jelentőséggel bírnak.

A rendezvényről magyar nyelvű összefoglalót sugárzott a "Hír TV": Link


Miért szükségszerű Közép- és Kelet-Európában megemelni a béreket?

Galgóczi Béla, a brüsszeli székhelyű Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) kutatója ezt a kérdést dolgozta fel tanulmányában. Az elemzés magyar nyelvű változata a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának támogatásával 2017 június 19-én Budapesten a Kossuth Klubban került bemutatásra. A rendezvényhez kapcsolódó fórumbeszélgetésen szakértők és a magyar szakszervezeti szövetségek vezetői vitatták meg a tanulmány témáját.

Bár az elmúlt években a KKE régióban a termelékenység folyamatosan növekedett, a bérek mégis messze elmaradtak a nyugat-európai bérszinvonaltól, állapította meg Galgóczi Béla tanulmányában. A kutató a feldolgozó ipar példája alapján mutatta be, hogy 100 Euró munkaerőköltséggel mekkora hozzáadott érték hozható létre az egyes országokban. Magyarországon ez az érték 212 Euró, ezzel szemben Németoszágban csak 132 Euro. Ezek a számítások azt mutatják, hogy a KKE országokban, főként Magyarországon van "termelékenységi tartalék", amely lehetővé tehetné a bérek emelését.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda igazgatója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon az egygyermekes családok 51%-a a létminimum alatt él és a gyermeküket egyedül nevelő dolgozó nők helyzete még ennél is kedvezőtlenebb. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdásza egyetértett a tanulmány szerzőjével, hogy a jövőben már nem elfogadható, hogy a kormány tudatosan alacsonyan tartja a béreket és felszólította a szakszervezeteket arra, hogy erősítsék meg érdekképviseleti munkájukat és mozgósítsák tagjaikat.

Az igazságos bérnövekedést elősegítő feltételek megteremtése érdekében a jelenlévő öt szakszervezeti vezető egyetértett abban, hogy meg kell erősíteniük a közös munkát és szükség van a nemzeti bérproblematika közös elemzésére. Mivel a munkavállalók kétharmadának munkáltatója a KKV szektorhoz tartozik, elsősorban itt lenne szükség egy átfogó foglalkozási és bérezési helyzetelemzés elkészítésére.


A szakszervezeti nők újra belevágnak: Kampány a nemek közötti bérszakadék leküzdésére

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Női Tagozata 2016 augusztusa óta kampányol a bérezési rendszerek nagyobb átláthatósága és így az egyenlő munkáért egyenlő fizetés alapelvének érvényesüléséért. Bár ez a célkitűzés az Európai Bizottság 2014. évi ajánlásával is összhangban van, a szakszervezeti nők eddig nem értek el sikereket. Habár az úgynevezett gender pay gap (nemek közötti bérszakadék) változatlanul fennáll Magyarországon, a probléma mégsem része a társadalom nyilvánossága előtt folyó vitáknak. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Női Tagozata a Friedrich-Ebert-Stiftung-al együttműködésben 2017. június 11-13. között Budapesten képzési szemináriumot szervezett szakszervezeti bizalmiak részére azzal a céllal, hogy a résztvevők kiértékeljék a témához kapcsolódó eddigi kampányokat, új feladatokat fogalmazzanak meg, és új célokat tűzzenek ki.

A szeminárium végén különféle pártok nőszervezeteinek képviselői - Gurmai Zita (MSZP), Gy. Németh Erzsébet (DK), Hegyesi Beáta (PM), Orosz Anna (Momentum) és Jancsó Andrea (LMP) - panelbeszélgetés során megvitatták álláspontjaikat és a bérek átláthatóságának megteremtése érdekében megfogalmazott politikai programjaikat. Valamennyi résztvevő párt fontosnak tartja, hogy fellépjen a gender gap pay jelenség ellen, és közösen álljon ki azért, hogy a nők kedvezőbb feltételek mellett jelenhessenek meg a munka világában.


Demokratikus válaszok a populista kihívásra

"Mindenhol, ahol az emberek elégedetlenek, a populista pártok jelentős növekedést tudtak felmutatni", állapította meg a vezető populizmus szakértő, Cas Mudde június 8-i budapesti előadásán. Milyen módon lehet és kellene reagálni a populista kihívásokra - ezzel a kérdéssel foglalkozott az a rendezvény, amelyre a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája a Political Capital, Policy Solutions és a Közép-európai Egyetem Európai Szomszédsági Tanulmányok Központja (CEU-CENS) közös szervezésében került sor. Cas Mudde előadását a populista pártok megerősödésének okairól és az erre adható lehetséges reakciókról a rendezvény több mint 100 résztvevője élénk figyelemmel követte. A demokratikus pártoknak nemcsak harcolniuk kellene a populizmus ellen vagy akár maguknak is populista eszközökhöz kellene nyúlniuk, hanem aktív módon kellene népszerűsíteniük a liberális demokrácia értékeit és előnyeit, hangsúlyozta Mudde. Az előadást követő pódiumbeszélgetés során Arató Krisztina (ELTE) és Bozóki András (CEU) az előadóval együtt vitatták meg a populizmus okait, annak jelentőségét Közép- és Kelet-Európában, valamint az eddigi sikeres és sikertelen ellenstratégiákat.


Meddig nyílik az olló a nyugdíjasok és az aktívak között?

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Rakóczki Lajos, a LIGA Szakszervezetek Nyugdíjas Bizottságának vezetője nagyon röviden válaszol a kérdésre: "Olyan nagyra nyílik, amilyenre engedik." A Liga Szakszervezetek és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös szervezésében 2017. május 25-én megrendezett konferencián Rakóczki Lajos szakmai felvezető előadásában beszámolt arról, hogy míg a reálbérek növekedése meghaladja az 5%-ot, addig a nyugdíjemelések éppen csak követik az inflációt (0,9%). Ezért az olló egyre nagyobbra nyílik. A Nyugdíjas Bizottság az elmúlt évben a költségvetési törvény elfogadását megelőzően azt javasolta a kormánynak, hogy a nyugdíjemeléseknél ismét vezessék be a svájci indexálást. A kormány azonban sajnálatosan elutasította a javaslatot.

Dr. Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Operációkutatás és Aktuáriustudományok tanszékvezető egyetemi tanára bemutatta a magyar nyugdíjrendszert és részletesen beszélt a rendszer kihívásairól, többek között a demográfiai fejlődésről és a nyugdíjrendszer lehetséges finanszírozásáról. Az előadó hangsúlyozta, hogy a nyugdíj minden generáció közös ügye és érdeke, és kitért a különböző nyugdíjrendszerek előnyeire és hátrányaira.

A panelbeszélgetés során a meghívott nyugdíjas szövetségek képviselői ismertették álláspontjaikat. Valamennyien elfogadhatatlannak tartották, hogy a minimálnyugdíj Magyarországon 28.000 Ft. A vita központi témája volt, hogy a nyugdíjaknak nem szabad elmaradniuk a létminimumtól, amely a legutóbbi 2016-os számítások szerint a nyugdíjasok esetében 79.757 Ft. A számítást abban a vonatkozásban érte kritika, hogy nem veszi kellőképpen figyelembe az orvosi ellátás költségeit. A konferencia résztvevői úgy határoztak, hogy a különböző nyugdíjas szövetségek között a jövőben gyakrabban kerül sor egyeztetésekre és közösen fogják mozgósítani tagjaikat.


Sajtótájékoztató - Létminimum 2016

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

A 2017. május 15-én megrendezett sajtótájékoztatón Kordás László, a MASZSZ elnöke, Kiss Ambrus, a Policy Agenda igazgatója, és Jan Niklas Engels, a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájának vezetője immár második alkalommal ismertették a magyarországi létminimumról szóló jelentést. A számítások szerint ennek összege 2016-ban átlagosan 88.000 Forint (kb. 284 EUR). Ezzel a magyar lakosság azon része, amelynek havi jövedelme nem éri el a létminimum szintjét, az előző évi adatokhoz képest ugyan csökkent, azonban még mindig 36%-ot tesz ki.

A Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta nem végez létminimum-számítást Magyarországon. Annak érdekében, hogy ez a mérőszám továbbra is rendelkezésre álljon a szakszervezeti munka, például a bértárgyalások során, a Policy Agenda a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából és a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával a KSH által alkalmazott módszer segítségével kiszámítja az aktuális létminimum összegét.


A Nyugat-Balkán a belső átalakulás és az európai integrációs folyamat között

Bár a Nyugat-Balkán országai hivatalosan az EU és NATO tagság felé vezető úton haladnak, a teljes régiót továbbra is a politikai válságok jellemzik. A gyenge intézményrendszer, az emberi jogok megsértésének esetei, a veszélyben lévő sajtószabadság és a gyenge lábakon álló civil társadalom akadályozzák a nyugat-balkáni országokban a demokratikus átalakulási folyamatot. A Közép-európai Egyetem és a Friedrich-Ebert-Stiftung az egykori Jugoszlávia utódállamaiból, valamint Albániából, Ausztriából és Magyarországról kutatókat és gyakorlati szakembereket hívott meg a "Western Balkans between Internal Transitions and the European Integration Process" címmel 2017 április 24-én Budapesten rendezett konferenciára. A konferencia résztvevői megvitatták az EU integrációs folyamat társadalmi, gazdasági és politikai fejlesztése során megtett lépéseket és a felmerült problémákat, valamint a belső demokratikus átalakulási folyamatok lehetőségeit. A legtöbb előadó ugyan kevés esélyt lát arra, hogy a régió országai a közeljövőben csatlakozzanak az Európai Unióhoz, azonban egyre jelentősebb szükség van az integrációs folyamat stratégiai továbbfejlesztésére. A Nyugat-Balkán rejt ugyan kockázatokat, de egyúttal esélyekkel is rendelkezik az Európai Unióval való integráció elmélyítésére - amennyiben a felelős döntéshozók megfelelő stratégiákat találnak a régió politikai fejlődése érdekében