Friedrich-Ebert-Stiftung
Budapesti Iroda
H-1056 Budapest,
Fővám tér 2-3.
Magyarország

Tel.: +36-1-461-60-11
Fax: +36-1-461-60-18

E-Mail: fesbp@fesbp.hu
www.fesbp.hu

GenderEquality

Munkaanyag

"Made in Győr: A munka világa a járműipar városában" című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

"A magyar álom: Milyen jövot álmodnak a magyarok saját maguk és Magyarország számára?" című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

"Létminimum 2016-ban Magyarországon" című elemzést itt olvashatja.
Munkaanyag

Galgóczi Béla: "Miért esedékes egy béremelés Közép-Kelet-Európában" című elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Boros Tamás: "Options for the left in the time of populism" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Philipp Karl: "Popkultúra és a nacionalizmus összefonódása, mint a jobboldali politika eszköze Magyarországon. A Jobbik - a jobboldali radikális szubkultúra pártja az internet korában" című német nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

"Strengthening Social Democracy in the Visegrád Countries" című angol nyelvű publikációk gyűjteményét itt találja.
Munkaanyag

Neumann László: "Annual Review of Labour Relations and Social Dialogue. Hungary" című angol nyelvű elemzését itt olvashatja.
Munkaanyag

Újdonságok

Itt találja a legaktuálisabb publikációkat és cikkeket, valamint további érdekes új információkat a FES-ről.
Több olvasnivaló

Internationale Politik und Geselschaft

IPS-Journal

FES Connect

Logo European Foundation for Quality Management

Logo Frankfurter Hefte

Itt találja a: Kezdőoldal

Szeretettel köszöntjük a
Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodájában

A Friedrich-Ebert-Stiftung Németország legrégebbi politikai alapítványa. Az alapítvány a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett és világszerte tevékenykedik a szabadságon, a szolidaritáson és a szociális igazságosságon alapuló politika érdekében.

Budapesten 1990 óta képviselteti magát a Friedrich-Ebert-Stiftung. Magyarországi munkánk célja, hogy támogassuk a demokráciát, a jogállamiságot és az aktív civil társadalom fejlődését, valamint hozzájáruljunk a társadalmi átalakulás szociálisan igazságos alakításához. Kiállunk az európaiság gondolatáért, valamint támogatjuk a határon átnyúló regionális és globális együttműködést.

2017. évi aktualitások - rendezvények

Szociális Unió Európában

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

A szociális jogok új európai pillére, amely lényegét tekintve a munkaerőpiaci esélyegyenlőség, a tisztességes munkafeltételek, a szociális védelem és a társadalmi befogadás alátámasztására hivatott, újszerű hatékony jogokat biztosítana az Európai Unió polgárai számára. A Millenium Intézettel együttműködésben ebben a témában került sor 2017. november 30-án Budapesten egy nagyszabású három részből álló nyilvános konferenciára magyarországi valamint Belgiumból, Finnországból, Franciaországból, Hollandiából érkezett nemzetközi szakértők részvételével. A konferencia központi témái a szociális dimenzió és a szociális Európa jövője különös tekintettel Magyarországra voltak. A konferencia harmadik részében egy panelbeszélgetésre került sor magyar politikusok részvételével, akik egy szociálisabb Unió lehetőségeit vitatták meg. A vita középpontjában ismét a kelet-közép-európai régió és az régiót érő különleges kihívások álltak.


A szociális jogok mint új európai pillér

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

"Ha pedig Európában el akarjuk kerülni a szociális fragmentációt és a szociális dömpinget, akkor a tagállamoknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb novemberben, a göteborgi csúcstalálkozón meg kell állapodniuk a szociális jogok európai pilléréről."

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2017. szeptember 13-i beszéde az Unió helyzetéről

Annak a ténynek a fényében, hogy az Európai Unió egyre nagyobb kihívásokkal szembesül a demográfiai változások és a fokozódó mértékben terjedő digitalizáció és globalizáció következtében, az európai állam- és kormányfők novemberben Göteborgban csúcstalálkozó keretében vitatták meg az Unió szociális helyzetét, valamint az egyes tagállamokon belüli és a tagállamok közötti növekvő egyenlőtlenséget. A göteborgi csúcs alkalmat adott a magyar SZEF szakszervezeti szövetségnek és a Friedrich-Ebert-Stiftungnak arra, hogy elismert hazai és nemzetközi szakértőket és politikusokat hívjanak meg, hogy megvitassák az Európai Unió polgáraira vonatkozó új, hatékony jogok érvényesülését. A göteborgi csúcstalálkozón újonnan létrehozott szociális pillér összesen 20 kulcsfontosságú elven és jogon alapul. Ezek közül különösen fontos az esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés, a tisztességes munkafeltételek, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás.


Kihívások és kísértések - A digitalizáció hatása a foglalkoztatásra és a munkaviszony jogi környezetére

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

"Kihívások és kísértések - A digitalizáció hatása a foglalkoztatásra és a munkaviszony jogi környezetére" címmel került megrendezésre Budapesten az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének legutóbbi konferenciája 2017. november 21-én. Napjainkban a digitalizáció sokszor és sokféle szempontból kerül megvitatásra és a konferencia a munka világának szereplőinek, valamint munkajogászoknak teret biztosított arra, hogy véleménycserét folytassanak a munkavállalók lehetséges védelméről a gyorsan változó munkaerőpiaci körülmények közepette. Ahogy arra Menyhárd Attila dékán megnyitójában rámutatott, még mindig nagyon sok a nyitott kérdés. Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Intézet vezető kutatója számos új munkavégzési formát ismertetett, amelyeknél a munkavállalók gyakran nem részesülnek védelemben, másrészről hiányzik a jogi szabályozás. Az ELTE több munkajogásza elemezte a digitalizált munka világának előnyeit és hátrányait. A számos előny mellett vannak kockázatok is, így sürgető lenne megalkotni a munkavállalók - például a platform gazdaságban - kizsákmányolása elleni jogszabályokat, mert egyébként akár a törvényben szabályozott minimálbér is veszélybe kerül. A jövőben az egészség- és munkavédelmi intézkedéseket ki kellene terjeszteni a technikai eszközök, mint például laptopok és mobiltelefonok maximális használatának szabályozására.


Digitalizáció a munka világában - félelmek, aggodalmak

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Milyen hatást gyakorol a digitalizáció és az egyre terjedő robotizáció a munkaerőpiacra, és különösen a szállítási ágazatra? Milyen félelmek és aggodalmak húzódhatnak meg a változások mögött? Milyen kihívásokat és trendeket válthat ki ez a folyamat a szállítási- és közlekedési ágazatban? Ezek a kérdések álltak a "Digitalizáció és közlekedési ágazatban" című konferencia középpontjában, amely november 6-án, hétfőn, Budapesten a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) társszervezésében került megrendezésre.

Már Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökének bevezetőjéből egyértelművé vált, hogy a digitalizáció sokkal gyorsabban fog elterjedni a hétköznapi élet minden területén, mint ahogy azt várnánk. Ezért szükség van a változásokat támogató intézkedések és továbbképzési programok bevezetésére annak érdekében, hogy a magyar lakosság felkészülhessen a gyorsütemű technológizációra. Varga Júlia (Magyar Tudományos Akadémia, MTA KTI tudományos főmunkatársa) előadása szintén ehhez a kérdéshez kapcsolódott. Álláspontja szerint a képzési rendszer által adott válaszok csak rövidtávon jelentenek megoldást a digitalizáció kihívásaira, amelyek középtávon problémákat fognak okozni. Az oktatást jobban fel kellene készíteni a digitalizáció kihívásaira. Ennek során a szakszervezetek szintén meghatározó szerepet játszanak - ez alkalommal Székely Sándor (Teherfuvarozók Európai Szakszervezetének elnöke) képviselte a szakszervezeteket. Sabine Trier (ETF/Európai Közlekedési Szövetség, Brüsszel) előadásában rámutatott arra, hogy a digitalizáció napjainkban a logisztika valamennyi területén megjelent és felhívta a résztvevők figyelmét az ebből származó esélyekre és kockázatokra. Elsősorban az elektronikus platformok keretében működő vállalatok, mint az Uber vagy a BlaBlaCar jelentenek különös kihívást.

Dér Péter (Volvo Hungária Kft, kereskedelmi igazgató) előadásában azt a kérdést fejtette ki bővebben, hogy milyen kihívások és trendek figyelhetők meg a szállítási és közlekedési ágazatban. A digitalizáció javíthatja ennek az ágazatnak a helyzetét, különösen a biztonság, hatékonyság és az üzemanyagfelhasználás vonatkozásában. Ezzel egyidejűleg kockázatot jelent a járművezetők teljeskörű marginalizációja.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a képzést kell a középpontba helyezni. Csak a továbbképzés és a kellő időben megkezdett átképzések révén bizotsítható, hogy a munkavállalalók ne szoruljanak ki a szakmákból, hanem megfelelő jövőképet kapjanak szakmai pályájukhoz. A konferencia végén azonban megválaszolatlanul maradt az a kérdés, hogy az átfogó digitalizáció milyen gyorsan fog bekövetkezni.


Bérviszonyok a multinacionális vállalatoknál

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Az Európai Üzemi Tanácsok Klubja rendezvény keretében az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesti Irodája az Európai Üzemi Tanácsok Klubja rendezvényének keretében 2017. október 24-én meghívta Galgóczi Bélát, a brüsszeli székhelyű Európai Szakszervezeti Intézet vezető kutatóját, hogy az üzemi tanácsok és európai üzemi tanácsok magyar képviselőivel vitassa meg véleményét a közép-kelet-európai bérhelyzetről.

A magyar munkavállalókat rendkívüli mértékben érdekli a téma, hiszen a rendszerváltozás óta folyamatosan jelen van a köztudatban az az elképzelés, hogy Magyarországon a legrövidebb időn belül elérhető az ausztriai élet- és bérszínvonal. Nagyfokú csalódottságot vált ki, hogy ezek az elképzelések még mindig nem felelnek meg a valóságnak. Galgóczi Béla előadásában kitért azon gazdaságpolitika hátrányaira, amely Európa "összeszerelő üzemeként" értelmezi és alacsony bérszínvonalú országként ajánlja magát. Lajtai György, az ETOSZ igazgatója rávilágított a "tisztességes bér" fogalmára és Galgóczi Bélával együtt amellett érvelt, hogy az üzemekben folyó bértárgyalások során nem az inflációs rátát kell alapul venni a béremelés szintjének meghatározásakor, hanem azt az összeget, amely egy munkavállaló tisztességes megélhetéséhez szükséges.


Nők a digitalizált munka világában

Bild der Veranstaltung Bild der Veranstaltung

Milyen hatásai lesznek a digitalizációnak azokra a szakmai területekre, ahol sok nők dolgozik? Milyen lehetőségeik lesznek a jövőben a női munkavállalóknak különleges készségeiknek köszönhetően? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a "Nők a digitalizált munka világában" című konferencia, amely október 11-én Budapesten a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Női Tagozatával együtt került megrendezésre.

Dr. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökének megnyitóját követően Hercegh Mária, a Női Tagozat vezetője a munka értékével kapcsolatos gondolatokkal vezette fel a konferencia témáját. Ezt követően Nábelek Fruzsina, a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet képviseletében bemutatta a "Az automatizáció munkaerőpiaci hatásai" című tanulmányt. Sabina Gillessen, a berlini Digitális Fejlődés Centruma, D64 elnökségi tagja előadásában számos érvvel támasztotta alá, hogy a digitalizáció eltérően érinti a nőket és a férfiakat, és annak semmiképpen sem szabad csak félelmeket ébresztenie. Szabó Zoltán, a Vállalkozók Országos Szervezetének (VOSZ) Informatikai Szekciójának elnöke hangsúlyozta az élethosszig tartó tanulás és konkréten az állandó továbbképzés jelentőségét. Tüttő Kata, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökségi tagja előadásában kitért a mesterséges intelligenciára és annak messzeható következményeire a különböző szakmai területeken. Az előadásokat követően több gazdasági ágazat képviselője részéről hangzottak el beszámolók arról, hogy a digitalizáció miként van jelen a vállalatok életében. A konferencia azzal a következtetéssel fejezte be munkáját, hogy a negyedik ipari forradalom feltartóztathatatlan és ezért erre Charles de Gaulle mottóját alapul véve kellene reagálni, azaz "Amit nem tudsz megváltoztatni, annak állj az élére".